szeretet

Szólhatok az emberek vagy az angyalok nyelvén,
ha szeretet nincs bennem, 
Csak zengő érc vagyok vagy pengő cimbalom.”

Lehet prófétáló tehetségem, ismerhetem az összes titkokat és mind a tudományokat

hitemmel elmozdíthatom a hegyeket, ha szeretet nincs bennem, mit sem érek.

Szétoszthatom mindenemet a nélkülözők közt, odaadhatom a testemet is égő áldozatul, ha szeretet nincs bennem, mit sem használ nekem.

A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, 
a szeretet nem féltékeny, 
nem kérkedik, nem kevély.

Nem tapintatlan, nem keresi a maga javát, nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel.
Nem örül a gonoszságnak, örömét az igazság győzelmében leli.
Mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel.

A szeretet nem szűnik meg soha.

A prófétálás véget ér,a nyelvek elhallgatnak, 
a tudomány elenyészik.

Most megismerésünk csak töredékes, és töredékes a prófétálásunk is.

Ha azonban elérkezik a tökéletes, ami töredékes, az véget ér.

Gyermekkoromban úgy beszéltem, mint a gyerek, 
úgy gondolkodtam, mint a gyerek, úgy ítéltem, mint a gyerek. 
De amikor elértem a férfikort, elhagytam a gyerek szokásait.

Ma még csak tükörben, homályosan látunk, 
Akkor majd színről színre. 
Most csak töredékes a tudásom, 
Akkor majd úgy ismerek mindent, 
Ahogy most engem ismernek

Addig megmarad a hit, a remény a szeretet, ez a három, de közülük a legnagyobb a szeretet.”